A mai fejtágítás témája a picsanaci probléma.
Ez egy régebbi írásom, pár hét híján másfél éves.
Igen, kurvára repül az idő sajnos.
Még ’19 februárjában írtam, de akkor nem volt éppen aktuális, az utána következő nyáron meg valahogy nem került elő.
Viszont most beköszöntött ismételten a ribancszezon, így aktuálisnak éreztem ezzel megtörni az utóbbi hetek uborkaszezonját.
Ha zavar, akkor ne nézd, szokták mendani drága ribancaink.
Most ezzel a mondattal, illetve ennek helytelenségével fogok foglalkozni.
További cikkeket tervezek megjelentetni még ezzel kapcsolatban, ezek valószínűleg az ehhez kapcsolódó egészségügyi problémákról, a férfiakra gyakorolt hatásáról, illetve ennek a viseletnek a céljáról fognak szólni.
Először tehát vizsgáljuk meg az ominózus „nem kell nézni” mondatot.
Ennek helytelenségét példákon át próbálom érzékeltetni.
Hogy a nők is szívesebben megértsék – mivel itt nem arról van szó, hogy ne értenék, egyszerűen nem akarják felfogni, nem akarnak együttérezni a férfiakkal, illetve magukat zavaró tényezőként látni, és szembesülni a valódi énjükkel – most három példát hozok, amikor férfiak (is) viselkednek hasonlóan.
Az első a verseny szétrohadt/házilag meggányolt kipufogók és a hozzájuk tartozó állandó gázpedál-tickelés.
Vagyis amikor kanunk a pirosnál azzal mutatja, ő mekkora nagy király, hogy folyamatosan túráztatja az 1.3-as Corsa-t.
Motorosokra ez hatványozottan igaz.
Ha zavar, nem kell hallgatni, ugye?
De, kurvára zavar, és ne több száz embernek kelljen már azért „nem hallgatni” mert neki éppen olyanja van.
Megértem, hogy szereti az illető a motorhangot.
Nem is baj, ha néha így megy poénból.
Mondjuk valahol, ahol senkit nem zavar.
Lehet kapni – nem is olyan drágán – szelepet, ami szabályozza, hogy a gáz a dobba jusson, vagy előtte távozzon, ezzel lehetővé téve, hogy halk és hangos is lehessen a verda.
Ahogy egy nő is felvehet picsanacit például egy fesztiválra, ahova amúgy is kúrni megy a 95%-uk.
De nem munkába, iskolába, bevásárolni, tömegközlekedésre.
A második példa a testépítő gyúrós, aki szükségét érzi, hogy PONTOSAN 3 óránként egyen.
Ha ez a harmadik óra a metrón tör rá, vagy a konditeremben, ott is előkapja a kis dobozát és elkezdi tömni a fejét.
Namost ez rohadt zavaró.
A hang, a látvány és a szagélmény is.
Meg persze lehet, hogy valaki éhes, de nem tud enni.
Ez neki is szar.
Múlik bármi azon a 15 percen, amíg elérkezik az úticéljához, vagy hazaér a teremből?
Nem.
Abszolút semmi.
Hacsak nem IFBB versenyre készül, méghozzá dobogós helyezésért.
Ez azért nem túl gyakori.
De ugye ha zavar, nem kell szagolni/nézni/hallgatni...
A harmadik és talán legátélhetőbb példa, amikor valaki diétázik vagy leszokóban van a cigiről és direkt mellette eszi valaki a pizzát vagy szívja a cigit.
Ilyen mondjuk nem hiszem, hogy gyakran van, de el lehet képzelni, hogy milyen.
Olyan már sokkal gyakoribb, hogy valaki nem szándékosan csinálja ezt az illetővel, mert nem tudja, hogy az illető ilyen helyzetben van.
Namost sok férfinak éppen ilyen nehéz türtőztetnie magát, és visszafognia az ösztöneit.
Ugyanis a férfiak nagyobbik része egész életében „fogyókúrázni” kényszerül, csak éppena szexuális étvágyát nem csillapíthatja.
Ezt a nők tudják, mégis leszarják.
Mert nekik joguk van így öltözni.
Joguk éppen van, de attól még parasztság.
Vagy talán nem az jóízűen kajálni/cigizni egy leszokóban lévő ember mellett?
Ezeken a példákon keresztül talán világos már, hogy mi a probléma ezzel a viselettel.