Ebben a részben arról ejtek pár szót, hogy véleményem szerint miként alakítja a kinézet a szexpiaci és a vonzalompiaci értéket, mi az a vonzalompiac egyáltalán, és mi ennek a jelentősége.
Mármint itt most a férfiak értékéről lesz szó, aztán talán lesz majd a nőkéről is később.

Először nézzük meg, hogy mit is értünk szexpiac alatt.
A szexpiac nem vonzalompiac.
Itt pusztán annyi a lényeg, hogy kapsz-e szexet, és ha igen, akkor mennyiért, és milyen minőségűt.
Hiszen nem nagyon vannak olyanok, akik abszolút képtelenek szexhez jutni.
Ugyanis például el lehet menni prostihoz.
Ami nyilván pénzbe kerül, valamint a minősége is esetleges.
És természetes meghatározó tényező ebben az esetben is a vonzalom, mivel sok prosti válogatós, és ha bele is megy, akkor is nyilván többet nyújt, ha az illető férfi vonzó a számára.

Tehát gyakorlatilag mindenki résztvevője a szexpiacnak, csak más értékkel rendelkezik.
Mivel ez nem vonzalompiac, így az ember képes a hiányosságait kozmetikázni.
Pénzzel, hatalommal, biztonsággal például.

De nézzük meg, hogy hogyan is nézne ki egy vonzalompiac, és hogyan alakulnának a férfiak értékei a különböző tulajdonságaik tükrében.

Első és legfontosabb a kinézet.
Ez jobban belegondolva érthető is, hiszen ezt nem lehet elhazudni.
Ha valaki jól néz ki most, az valószínűleg amúgy is legalább tűrhető.
Minden mást lehet kamuzni átmenetileg: pénzt, magabiztosságot, humorérzéket, tehetséget...
Legalábbis egy ideig, de az csak soká derül ki, hogy ezekkel mennyire rendelkezik az adott férfi.
Az viszont egyből látszik, hogyha ronda.

Ami leginkább számít az a magasság és az arc.
Nagyon-nagyon fontos továbbá a jó izomzat, és testfelépítés.
Ezeket nem lehet bekamuzni.
Lehet szteroidozni, de akkor is izmos vagy, hiába csalással.
Az arc és a magasság pedig nem változtatható jelentősen.
Vannak a határeset emberek – például én – akik nem néznek ki túl jól, de jó hajjal és arcszőrzettel, ha odafigyelnek a mimikájukra, akkor egészen jó a külsejük.
De a legtöbb ember vagy széparcú, vagy rusnya.
Biztos mindenkinek volt olyan osztálytársa, akin bármi jól nézett ki, szó szerint BÁRMI.
És volt olyan, akin minden valahogy hülyén állt.
Na, pontosan erről van szó.

Ez a három csoport egyébként nagy jelentőséggel bír.
A nők szemében ugyanis vannak azok, akik nagyon helyesek.
Ők szinte bárhogy öltöznek, szinte bármit csinálnak imádják őket a nők.
A szinte itt azt jelenti, hogy bizonyos nők szemében le tudják magukat valamelyest rontani, vagy akár nagyon le tudják, de még akkor is sokkal jobb helyzetben lesznek, mint Átlag Józsi.
Viszont nagyon kevesen vannak, akik a puszta megjelenésükkel ilyen hatást képesek kiváltani.

Vannak azok – szintén nem sokan, de picit többen – akik határeset kinézetűek.
Na, ők azok, akiknek nagyon nem mindegy, hogy mennyit keresnek, milyenek a baráti kapcsolataik, mennyi nőjük volt, hogyan öltöznek, milyen sikeresek stb.
Elég magasra is juthatnak, de nagyon könnyen lehetnek incelek is.
Amúgy ők a prémium béta alapanyag.
Tudod: az az öltönyös, fiatal, széparcú férfi, akiről süt, hogy egy csicska papucs, igazi jófiú, van munkája, jözepes fizuja, és szívesen házasodik.
Dicsekedni is lehet vele, meg házias is.
Tulajdonképpen ők a 40-es nők alfái, kis túlzással.
Kis túlzással, mert az alfa, az mindig az alfa marad.

És végezetül van a többség.
A rusnyák.
Mármint a nők szerint rusnyák.
Na, ők teljesen mindegy, hogy hogyan viselkednek, öltöznek, mennyit keresnek, milyen intelligensek.
A hajukat sem kell ápolniuk, legjobb, ha kopaszok.
Az legalább egyedibb, és praktikus.
Szarba sem veszik őket.
Ha csak vonzalompiac lenne, akkor ők mind incelek lennének.

Mert ugye az világos, hogy ez most a vonzalom piaca volt.
Nyilván a rusnyák is kapnak szexet (valahogy).
De vonzalmat nem.
És igen, érdemes meggazdagodniuk, érdemes sikeresnek lenniük, mert akkor szexet valóban kaphatnak a pénzükért/családalapítási hajlandóságukért cserébe.
De vonzalmat nem.
Az a baj, hogy az inceleket és az incelséget szexben mérjük.
Ez nagy hiba, és értelmetlen is.
Persze aki szexel, az ideig-óráig kijjebb van valamicskét.
De az igazi incelség, ami a férfiak döntő többségét érinti az az érzelmi incelség.
Vagyis az, hogy bár nem szüzek, de soha nem vonzódott hozzájuk senki.
És véleményem szerint ezzel sokkal többet kéne foglalkozni, mert jóformán semekkora figyelmet sem kap.

De vissza a vozalompiachoz.
Ezen kategóriák aránya (említési sorrendben): 5%-15%-80%.
Kábé.
De tegyük hozzá, hogy az alfaság szinte kőbevésett.
A rusnyaság jóval kevésbé.
A közepesség pedig abszolút nem.
Hiszen sokan kamaszéveik elején borzasztó ocsmányak vltak, aztán elértek egy tűrhető szintet, sokszor fiatal felnőttként, 20-25 évesen.
Aztán az öregedéssel ez megint változhat.
Ennek megfelelően az arányokat is nehéz belőni, még hozzávetőlegesen is.
A lényeg, hogy rengetegen élik le az életüket érzelmi incelként.
És a legszörnyűbb, hogy erről nem is tudnak, hiszen meg vannak róla győződve, hogy értük márpedig rajong az asszony – hiszen néha ezt mondja is – igaz, hogy már fél éve nem volt szex, de jóformán még érintés se, dehát ez a normális egy kapcsolatban, ha már kezdik unni egymást a felek.
Nem, nem ez a normális.
Más az unalom, és más az undor.
Azt pedig ő is pontosan tudja, hogy soha nem nézett rá úgy a nő, mint ahogy az alfákra szoktak.
De természetesen ezt az asszonya eltérő személysiségének tulajdonítja.
Viszont a hiány attól még ott lesz benne.

Van egy kiskapu a kinézetben, amit valamennyire ki lehet használni.
Ez pedig az izomtömeg, illetve a szálkásság.
Ez az egyetlen olyan dolog, ami számít a nőknek, és valóban formálható.
Itt persze megint szerencse kérdése, hogy kinek milyen a genetikája.
Viszont még a legrosszabb genetikából is nagyon sokat ki lehet hozni.
Arról nem is beszélve, hogy senki nem tudhatja,hogy milyenek az adottságai, amég nem próbálta.
Lehet, hogy valaki dagadt, de ha lefogy, akkor kiderül, hogy egyébként széles vállöve és szimmetrikus, szögletes kockái, valamint hosszú bicepsze van.
Hasonlóképpen egy izmosabb, nagydarab emberrel is lehet, hogyha szálkás akar lenni, akkor kiderül, hogy asszimetrikus, göcsörtös hasizma, rövid bicepsze és vaskos ízületei vannak.

Annyit viszont nem árt tudni, hogy egy valóban látványos fizikum nagyon-nagyon sok idő és lemondás is lehet.
Ha az ember baromi ronda, akkor lehet, hogy így sokkal jobban fog kinézni, de kérdéses, hogy ez elég lesz-e a sikerhez.
Megéri tehát a kockézatot?
Ha valaki szeretne erősebb lenni másoknál, szereti a kihívásokat, szeret fejlesztgetni dolgokat, szeret pepecselni, és tényleg vágyik arra, hogy izmos/vékony legyen, akkor igen.
Ha nem leli örömét az edzésben, akkor viszont az egészséges élethez szükséges minimumon túl nem érdemes energiát belefeccolni egy ennyire kétes kimenetelű, és opcionálisan drága dologba.

Persze annak aki a határeset kategóriába tartozik, annak ez mondhatni kötelező.
Márcsak azért is, mert a sport – és persze a jó kinézet – az élet számos területén válik az ember hasznára.

Így a végén leginkább úgy tudnám ezt összefoglalni, hogy kétféle piac van: vonzalom és szexpiac.
A kettőt, illetve a kettő saját inceljeit érdemes szétválasztani.
A vonzalompiacot legegyszerűbben – és kicsit elnagyoltan – a következőképpen lehetne jellemezni: a rossz(nak számító) kinézet értéke, amivel a férfiak kb. 80 százaléka rendelkezik 0 , a tűrhető vagy jobb kinézet értéke 1-végtelen.
A többi tulajdonságok pedig amolyan szorzók.
A nulla, bármivel szorozzuk, akkor is nulla marad.
Persze a többi esetben sem biztos, hogy túl nagy szám jön ki.
De az biztos, hogy több lesz a nullánál.
A szexpiacon ezzel ellentétben minden számít, ami csak létezik.

Köszönöm, hogy elolvastad, remélem, hogy sikerült elgondolkodtatnom, és talán hasznát is veszed a leírtaknak! J